Vegák, egészséges élelmiszerek

A hús fogyasztásától a történelem során főként vallási és etikai meggondolásokból tartózkodtak az emberek. Manapság azonban egyre többen követik a vegetáriánusok és a még következetesebb vegánok által ajánlott speciális étrendeket, amelyek nemcsak a betegségek kezelésében segítenek, hanem megelőzésükben is. A XX. század vége felé a fejlett országokban egyre többen tértek át a vegetarianizmusra és szigorúbb válfajára, a vegán életmódra, bár kezdetben ezeket az irányzatokat az emberek többsége hosszú hajú, szandálos hippik hóbortjának vélte. Úgy látszott, mintha az egészségesebb életformákat kereső, mindinkább környezettudatossá váló nyugati világ találta volna föl a hús nélküli étrendet, holott a vegetarianizmus már az ókorban elterjedt a Távol-Keleten és a Földközi-tenger keleti térségében. Az 1960-as években elindult mozgalom csak újjáélesztette az ősi filozófiát.  Európában csak a XVII-XVIII. században kezdték pártolni a vegetarianizmus eszméjét a széles látókörű, felvilágosult gondolkodók. A hús nélküli étrend XIX. századi térhódítása annak a jele volt, hogy divatba jött az egészségesebb, könnyebb táplálkozás. A növényi táplálék választása rendszerint együtt járt az alkohol elutasításával. Nemegyszer betegségek kezelésének részeként írtak elő ilyesfajta diétát. Az Egyesült Államokban a vegetarianizmus pártolói találták fel a kukoricapelyhet, a mogyoróvajat és más népszerű élelmiszereket. A reform élelmiszerek gazdag kínálatát találod webshopunkban. ezek szuper áron rendelhetők meg, és a kiszállítás is gyorsan megoldódik. A vegák is innen szoktak rendelni! Bár az ókor számos vallásában a húsevés mellőzéséhez kötötték a szertartásokban való részvételt, Púthagorasz, a híres görög matematikus és bölcselő készített elsőként feljegyzést a vegetarianizmusról mint követendő életformáról. O cs tanítványai hittek a lélekvándorlásban, vagyis abban, hogy a lélek halhatatlan, folyamatosan megtisztul, és állati alakban is testet ölthet. A vegetarianizmus annak az elvnek a kifejezése volt, hogy minden élőlényt tisztelni kell, és a hús fogyasztása hátráltatja a lélek megtisztulását, tehát kerülendő. A későbbi görög filozófusok közül Platón és Epikurosz helyeselte a vegetáriánus étrendet, részben egészségi, részben gazdasági okokból. A hús ugyanis drága volt, nehezebben lehetett hozzájutni, mint a növényi táplálékokhoz, ráadásul a korabeli higiéniai viszonyok közepette a húsevés eleve több kockázatot rejtett magában, mint manapság. Az. állatok lemészárlásának elítélésében alighanem szerepe volt annak is, hogy a legnagyobb gondolkodók mélyen megvetették a korabeli vallások korántsem átszellemült külsőségeit, például a veres áldozatok bemutatását. Indiában - erkölcsi és aszketikus okokból -eleinte főleg a dzsainizmus hívei meg a buddhisták voltak vegetáriánusok. Hamarosan követték őket a hindu brahmanok (a papi osztály), ők elsősorban a tehenek leölésének tilalmát tartották fontosnak. Az i. sz. 1. évszázadban más hindu kasztok is áttértek a hústalan étrendre, a buddhizmus terjedésével pedig a vegetarianizmus továbbterjedt kelet felé, Kínába és Japánba. A nyugati egyistenhívő vallásoktól távol állt a vegetarianizmus gondolata, bár a héber Bibliában a Paradicsom leírásából az derül ki, hogy az ember kezdetben nem evett húst. Némely zsidók és korai keresztények a feljegyzések szerint pazarló és kegyetlen szokásnak tekintették a húsfogyasztást.